Radnóti

"Ugye, nem lehet vitás, hogy bizonyos kormányzóságokban fölöttébb furcsa és fölöttébb mulatságos emberek élnek, meg aztán gazemberből is akad nem kevés. Minálunk már nincsenek gazemberek, csak jó szándékú, kellemes emberek vannak. Olyat, akiknek a képe a nyilvános arculcsapást váltaná ki, olyat kettőt vagy talán hármat tudnánk találni, nem többet. Legföljebb olyan dolgok történnek néha, amikre a világ azt mondja, hogy ügyes, nem nagyon tiszta."

December 22-én mutatjuk be Ibsen: Hedda Gabler című színművét színházunkban. A készülő előadásról a rendezővel beszélgettünk.

Miről szól a Hedda Gabler?

A Hedda Gabler - a Nóra és a Peer Gynt mellett - Ibsen egyik legismertebb darabja. Rengetegszer játszották és játsszák a világban. Ez Ibsen utolsó olyan műve, ami egy nagy női alak köré szervezi a cselekményt - ilyen többek között a Nóra, és A tenger asszonya is. A Hedda Gablernek magánéleti vonatkozása is van: akkor írta a már nem annyira fiatal szerző, amikor plátói szerelmi viszonyba keveredett egy nagyon fiatal osztrák lánnyal Svájcban; ezt később a Solness építőmesterben dolgozta föl. Ibsen két, akkoriban közismertnek számító és valóságos történetre alapozta a darabot; ezek nagyjából le is fedik a cselekményt.

Határ a csillagos ég...

(A képekre kattintva megtekintheti nagyobb méretben őket)

A következő képekre mindenképpen kattintson rá.

Többek között azért izgalmas egy próbafolyamatot végignézni, mert gyakran a fontos dramaturgiai pontoknál ér véget az aznapi próba, és ilyenkor kíváncsian várom, hogy milyen irányba haladunk tovább másnap. A csillagos ég esetében ez különösen így működik, mivel sokszor a történetből is napról napra derülnek ki addig ismeretlen részek. A társulat továbbra is nagy kedvvel próbál, és lassan a Bánk bánt is elhagyjuk egy időre, ahogy a darab sötétebb, valóságosabb világa elkezd kibontakozni.